A Tisza-vidék apostola, a Kelemen Didák-kultusz című dokumentumfilm ősbemutatója zajlott tegnap délután a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház színháztermében. A vetítés előtt Rancz Teréz, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyartanára, Kelemen Didák oldalági leszármazottja házigazdaként köszöntötte a Magyarországról érkezett vendégeket és a megjelenteket, a kézdialmási Kelemen Didák-iskola és a kantai iskola tanulóit és pedagógusait.
Várhelyi Krisztina, a miskolci Éltető Lélek Alapítvány elnöke ismertette az általa vezetett civil szervezet széles körű tevékenységét, illetve a Baksafalván született Kelemen Didák életét és munkásságát. A filmmel kapcsolatosan kihangsúlyozta: „aki megnézi, lényegesen gazdagabban tér haza, hiszen megismerheti azt a fantasztikus életutat, amit Kelemen Didák végigjárt, és amit tett az egyházért, a vallásért, a hitért és az emberekért.”
Blénesi Róbert aradi rendházfőnök, minorita szerzetes levelét Czikora Ágnes, a BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda igazgatója olvasta fel. A kézdivásárhelyi önkormányzat és Bokor Tibor polgármester üdvözletét Nagy-Babos Tamás, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyartanára, önkormányzati képviselő tolmácsolta, aki köszönetét fejezte ki, hogy filmet forgattak Kelemen Didákról, a nagy múltú iskola egykori diákjáról és azért is, hogy szülőföldjén is népszerűsítik a tudás, a hit és a magyar kultúra e neves képviselőjét. Kopácsi Ferenc, Kézdialmás és Lemhény római katolikus plébánosa arról szólt, hogy akkor került igazán közeli kapcsolatba Kelemen Didákkal, amikor Kézdialmás plébánosa lett, és komolyabban kezdte tanulmányozni és kutatni a nagy előd életét.
Utolsóként Bejan András történelem szakos tanár, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója szólt az egybegyűltekhez és vont párhuzamot az iskolalapító Nagy Mózes és Kelemen Didák, a mester és tanítvány életútja között, akik egész életüket a katolikus hit megőrzésére tették fel, ők, akik áldozatos munkájukkal lettek példaképei egész székely-magyar népünknek.
A beszédek után a kézdialmási és a kantai iskolások adtak elő az alkalomhoz illő műsort, majd Várhegyi Krisztina ismertette az általános iskolás tanulók részére meghirdetett rajzpályázatot Kelemen Didák életéről, valamint a közép- és főiskolások részére meghirdetett irodalmi pályázatot Kelemen Didák életművével kapcsolatosan.
Ezután vetített képes előadással a filmforgatás kulisszái mögé engedett bepillantást a film rendezője, Czikora Ágnes, a BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda ügyvezető igazgatója. Ez az első dokumentumfilm, amely a misszionárius életét foglalja össze és megmutatja ténykedésének fontos állomásait. A munka jelentősége emellett abban áll, hogy a szent életű minorita szerzetes kultuszépítését segíti és boldoggá avatási ügyét előmozdítja. A film létrejöttét a miskolci Éltető Lélek Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta. A filmet Kézdialmáson, Kézdivásárhelyen, Giródtótfaluban, Nagybányán, Nyírbátoron, Miskolcon és Eperjesen forgatták – tudtuk meg.
A film megszólalói között van Gyulai Éva történész muzeológus, aki a korról és a Kelemen Didákhoz kapcsolódó épített örökségről beszél, Szabó-Tóth Kinga szociológus, aki a misszionárius társadalomra gyakorolt hatására, cselekedetei jelentőségére világít rá, Tóth Sándor szobrászművész, aki a hittérítőt több mint fél tucat alkotásban örökítette meg, Kalna Zsolt minorita tartományfőnök, aki egyházi szerepét méltatja, Rancz Teréz, Kelemen Didák leszármazottja, aki a családi hagyományokat eleveníti fel és Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője, aki a szerzetes kultusza építését mozgatja, és boldoggá avatási ügyét többek között kiadványok megjelentetésével, rendezvények szervezésével segíti. A filmben a Kelemen Didák boldoggá avatását segítő római posztulátor mellett számos olyan egyházi és világi ember is nyilatkozik, aki valami módon Kelemen Didák szellemi örökségét őrzi, és arról számot tud adni. Az alkotás közreműködője Kincses Károly, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, aki az atyától származó szövegekből/imákból válogat és alakját színészi eszközökkel idézi meg. A film megtekintése után Molnár István, Kézdialmás polgármestere tartott záróbeszédet.
Iochom István