Hazánk operaéletének fontos eseménye Vihula Mihajlo zeneszerző „Káin bélyege” című új operájának koncert-szerű premierje Miskolcon. Utry Attila librettójára íródott alkotás néhány ma is fontos kérdésre keresi a választ. Mózes első könyve meséli el az első emberpár két fia, Káin és Ábel történetét.

A 2022-ben írt opera miskolci ősbemutató. Az Ószövetség szerint Ábel áldozatát elfogadja az Úr, Káinét nem. Káin mérgében megöli Ábelt. Ettől kezdve az emberiség történelme két szálon fut. Az eredeti „paradicsomi” állapothoz Istenhez való visszatérés, és az elpártolás drámai történeteinek szálán. Isten megátkozza Káint: a föld ne teremjen többé neki, és legyen földönfutó bujdosó, de később ad neki még egy esélyt. Nem kell félnie, és megbélyegzi, hogy senki meg ne ölje.
Káin letelepszik Édentől keletre, házat, családot, hazát alapít. Leszármazottjai első szülött fiától Énoch-tól, Matuzsálemen át Noéig követhető a Bibliában. Énoch első ószövetségi prófétaként világosan látta az emberiség kezdetét és végét, a bűn – bűnhődés – megtérés eredeti isteni programját. Ő az, aki visszavezeti népét Istenhez. Énoch fia Lámech viszont az elpártolás drámáját indítja el ismét. A bűn újra elharapózik, mely az emberiséget érő első nagy pusztításig, a vízözönig tart. Énoch könyvében, mely qumráni tekercseken olvasható, ezután ismét új, békés világot prófétált, mely esélyt ad az emberi fajnak arra, hogy visszatérjen az Igaz Istenhez. Fontos megjegyezni, hogy Káin, ősszülei és testvére Ábel, a nyájak, pásztorok és aklok védőszentje szerepe az emberiség üdvtörténetében szintén jelentős. Lényegében erről szól ez a opera.

Az első részben dicsérjük az Urat, a Teremtést és igyekszünk némi „rokonszenvet” ébreszteni ősszüleink iránt az Édenkertből való kiűzetésük, emberi gyengeségük miatt, és engesztelődést kérni a Teremtőtől Ádámért, Éváért, Ábelért és Káinért. Az írásos emberi kultúra kezdetétől a Teremtő kinyilatkoztatta törvényeit a Tízparancsolatban. Az Ötödik Parancsolat: „Ne ölj!”, de az első gyilkosság a kiűzetés után, mintegy „hozzáadódik” az „áteredő bűnhöz”, mely a keresztséggel törölhető el. Káint nem engedte megbosszulni, megölni az Úr, ezért jelölte meg.
Az opera második részében (Káin jutalma, Énoch próféciái). Beleolvasunk a Holt-tengeri (qumráni) tekercsek közül Énoch Könyvébe, a profetikus műbe, amely kötődik Káin és Ábel tragédiájához, az emberiség és KÁIN további sorsának alakulásához. Utalunk arra, hogy Énoch megjövendölte a karácsony és húsvét misztériumát is. A történelmi-antropológiában az Istennel szembeni lázadás, bűn és bűnhődés, visszatérés, majd ismételt elpártolás cirkulál az idők kezdete óta. A kérdések a következők: felelősek-e a szülők/nagyszülők-gyermekeik/unokáik jó vagy rossz cselekedeteiért? Van-e egészen becses és teljességgel becstelen ember? Az életben hagyott gyilkos, vajon nem pusztít tovább? A Messiás születése, és feltámadása elegendő hitalap ahhoz, hogy a kereszténység világvallássá váljon, és maradjon.

Szereposztás:
• KÁIN – Kolozsi Balázs
• ÁBEL / MATUZSÁLEM – Marozsán Zoltán
• ÚR hangja / ÉNOCH – Demeter Sándor
• ÁDÁM / FÉRFI (Káinista) – Zán András
• ÉVA / MÁSODIK NŐ (Káinista) – Vajda Éva
• AWAN / ELSŐ NŐ (Káinista) – Zamatócky Florianna

Vihula Mihajlo zeneszerző, gitárművész, pedagógus. 2008-ban a Siófoki Nemzetközi Művészeti versenyen gitárművészként arany diplomát nyert. A Miskolc MJV két alkalommal is kitüntette a kultúra terjesztéséért. 2013-ben a NobilArt Művészeti Egyesület és a SEGOVIA Gitárszaküzlet által kiírt nemzetközi zeneszerzői versenyen II. díjat nyert. 2015-ben a Nemzeti Művelődési Intézet a "PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE" díjat adományozta Vihula Mihajlónak.

Dr. Utry Attila Jenő író, népművelő, főiskolai docens, a kommunikációtudomány doktora, Tíz önálló kötet szerzője.
Szervezők. Éltető Lélek Alapítvány, Civil Összefogás Fórum Miskolci Klubja, Magyar a Magyarért Alapítvány.